VárostörténetIndianapolist 1820-ban jelölték ki az állam új központjának. Jeremiah Sullivan, aki az Indiana Állami Bíróságon dolgozott bíróként, találta ki az új városnak az Indianapolis nevet, összeolvasztva az Indiana és a polis szót, mely utóbbi görögül város jelent. A várost a Fehér Folyó mellé telepítették, hogy a folyó segítségével fontos szállítási központ lehessen később Indianapolis. Később azonban kiderült, hogy a folyó túl homokos ahhoz, hogy szállítani lehessen rajta. 1825 január 10.-én lett végül Indianapolis az állam központja, s ekkor kérte fel az állami vezetés, Alexander Ralstont, hogy tervezze meg a város arculatát.
A francia építész Pierre L’Enfant volt Ralston mentora, s vele együtt tervezte Washington DC-t is. Ralston eredetileg egy 3 km²-es területre tervezte meg a várost. A város központjában állt a Kormányzati Kör, egy hatalmas kör alakú rész, amely magába foglalta a kormányzó házát is. A kormányzó házát 1857-ben lerombolták, s helyén jelenleg egy 87 m magas mészkőből és bronzból készült emlékmű, Soldiers' and Sailors' Monument áll. Ezt körülvevő utcát Monument Circle-nek nevezik.
Indianapolis (Foto: flickr by noahwesley)
Kelet-nyugati irányban a National Road szeli ketté a várost. 1847 október elsején üzemelték be az első mozdonyokat Indianapolisban, a későbbi vasúti csatlakozásoknak köszönhetően a város hatalmas fejlődésen ment keresztül. Először Indianapolisban jelent meg a vasútak mentén lévő várakozótermek. A századfordulón Indianapolis komolyan foglalkozott autógyártással, s Detroit eldőszámú riválisává lépett elő. Egyre több út ágazott szét a városból, melynek köszönhetően Chicagoval, Louisvillel, Cincinnativel, Columbussal, Detroittal, Clevelanddel és St. Louissal is élénk kereskedelmet épített ki, ezzel is rászolgálva “Amerika Útkereszteződése” névre.
Ennek a hálózatnak köszönhetően az elkövetkezendő években a kevésbé lakott területek is gyorsan, valamint könnyen elérhetőek lesznek. Gáz-és kőolajtelepeinek köszönhetően a város gazdaságilag még tovább erősödött. A város populációja a 20. század első felében gyorsan nőtt. Ezalatt a szuburbanizáció is megindult, vele együtt a származási különbségek is kiéleződtek. Ennek ellenére Indianapolis volt az egyetlen nagyváros, ahol Martin Luther King , Jr meggyilkolásakor, nem szabadultak el az indulatok. Nagyban köszönhetően Robert F. Kennedy beszédének, aki kampánykörútja okán éppen a városban tartózkodott. A rasszok közötti villongások az 1970-es évekre éleződtek ki, amikor Indianapolis afro-amerikai lakossága még jobban elkülönült a középosztálytól.
Indianapolis (Foto: flickr by liberalindiana)
A 70-es és 80-as években tovább folytatódott az urbanizáció, melyte Indianapolis is megsínylett. Az 1990-es években nagyszabású felújítás vette kezdetét a városban, melynek köszonhetően Indianapolis belvárosa is megújúlt. A város sík fekvése miatt a településen belül és kívül is egyszerűen megközelíthetőek a területek.
A Circle Centre Mall megnyitása Indianapolis központjában jelezte, hogy a megújítás tovább folytatódott. Jelenleg a város vendéglátó ipara van fejlődésben, melyre a Convention Center bővítése és a Lucas Oil Stadion felépítése a legjobb példa. Ehhez még hozzá kell venni a belvárosban egyre nagyobb számban megjelenő szállodákat és éttermeket is.Az Indianapolis International Airport jelenleg egy új terminált építenek, mind a stadion, mind a reptér várhatóan 2008 végére készül el.